A Sony és a TSMC 2029-ben tervezi megkezdeni a következő generációs képszenzorok tömeggyártását – ez az együttműködés átrajzolhatja a globális félvezető-térképet, és nagyobb szerepet adhat Japánnak a chipversenyben. A két vállalat a vállalkozást a fizikai MI alkalmazásokra összpontosítja.
A 2029-es cél
A határidő ambiciózus. A képszenzorok már most is a Sony alapvető üzletágát képezik, amely uralja az okostelefon-kamerák piacát. A TSMC gyártási erejének hozzáadása azt hivatott elősegíteni, hogy a technológia tovább fejlődjön – és gyorsabban.
Egyik vállalat sem közölte, hogy mely konkrét szenzortervek kerülnek először a gyártósorokra, vagy hogy hol lesz a gyártás. A 2029-es kezdési dátum az egyetlen konkrét részlet, ami az asztalon van. Ez hosszú fejlesztési időszakot hagy, de teret ad a késéseknek is, amelyek gyakoriak a fejlett chipgyártásban.
Fókuszban a fizikai MI
A fizikai MI az a terület, ahol a gépek érzékelik és reagálnak a valós világra – gondoljunk a raktárakban navigáló robotokra, az akadályokat elkerülő drónokra vagy az autonóm járművekre, amelyek értelmezik a forgalmat. A Sony és a TSMC által fejlesztett szenzorokat ezekhez a rendszerekhez tervezik, nem csak telefonokhoz.
Ez változást jelent. A hagyományos képszenzorok az emberi szem számára rögzítik a fényt. A következő generációt arra tervezik, hogy a gépek valós időben értelmezzék a környezetet, ami nagyobb sebességet, alacsonyabb energiafogyasztást és több adatfeldolgozást igényel magán a szenzoron.
A vállalkozás kifejezetten a fizikai MI előmozdítását célozza – állítják a cégek. Ez a projekt a technológia két forró területének metszéspontjába helyezi: a fejlett gyártás és a gépi érzékelés.
Változó félvezető-dinamika
A partnerség megváltoztathatja, hogy az iparág hogyan gondolkodik a chipgyártásról. A TSMC a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója, míg a Sony mély szakértelmet hoz a szenzortervezésben. E két erősség egyesítése egyetlen vállalkozásban lábhelyet ad Japánnak egy olyan szegmensben, amelyet eddig néhány szereplő uralt.
Japán évek óta próbálja újjáépíteni félvezető-jelenlétét, és ez az üzlet konkrét lépés ebbe az irányba. Az ország már ad otthont egy TSMC-gyárnak Kumamotóban, de ez az új erőfeszítés a szenzorokra összpontosít, nem a logikai chipekre. Ez a megkülönböztetés fontos – ez egy tudatos lépést jelez egy növekvő keresletű résbe.
A globális dinamika is változhat. A legfejlettebb szenzorok többsége Ázsiában készül, de a mögöttük álló technológia terjed. A Sony tervezési vezető szerepének és a TSMC méretének összekapcsolásával a vállalkozás egy erős párost hoz létre, amely kihívhatja a meglévő beszállítókat, és átalakíthatja a fizikai MI hardver építését.
A cégek nem hozták nyilvánosságra a beruházási összegeket, a gyártási kapacitást vagy akár a pontos szenzortípusokat sem. Ami világos, hogy arra fogadnak, hogy a jövőben a gépek jobban látják a világot, mint az emberek – és ők akarják szállítani a szemeket.
A 2029-es gyártáskezdésen kívül nem jelentettek be további mérföldköveket. A kérdés most az, hogy mely alkalmazások érnek oda először – és hogy a szenzorok időben megérkeznek-e.
