A Hormuzi-szoros a középpontban
A Hormuzi-szoros összeköti a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel. A világ olajának nagyjából egyötöde halad át rajta – iparági becslések szerint körülbelül napi 17 millió hordó. Bármilyen fennakadás itt súlyosan érintené az ellátási láncokat. A jelenlegi USA-Irán feszültség pontosan ennek kockázatát növelte. Irán korábban azzal fenyegetőzött, hogy blokád alá vonja a szorost a szankciók vagy katonai nyomás hatására. Bár nem jelentettek be blokádot, a puszta lehetőség is feszültséget kelt a kereskedők körében.
A hajózási biztosítási díjak már emelkedtek. Néhány tartályhajó-üzemeltető útvonalat módosít vagy késlelteti az indulásokat. A piac olyan kockázati prémiumot áraz be, amely egy hónapja még nem volt jelen.
Gazdasági hullámok világszerte
A magasabb olajárak nemcsak drágább benzint jelentenek. Megterhelik az egész globális gazdaságot. Az olajat importáló országok – különösen a fejlődő nemzetek – nagyobb importszámlákkal szembesülnek, ami gyengítheti a valutákat és inflációt szíthat. A nettó importőrök, mint India, Japán és Európa nagy része számára az áremelkedés újabb fejfájást okoz. Az amúgy is inflációval küzdő központi bankok nehezebben lazíthatnak a politikájukon.
Ellenkező oldalon az olajexportőrök, mint Szaúd-Arábia és Oroszország, bevételnövekedést tapasztalnak. Ez azonban mélyítheti a geopolitikai szakadékokat is, mivel a nyereség olyan nemzetekhez áramlik, amelyek gyakran szemben állnak a Nyugattal. Az áremelkedés újabb bizonytalansági tényezőt ad egy amúgy is törékeny globális fellendüléshez.
Geopolitikai következmények
Maga a feszültség eszkalálódhat. Az USA megnövelte haditengerészeti jelenlétét a régióban. Irán erődemonstrációkkal válaszolt. Mindkét fél a másikat vádolja provokációval. Egy téves számítás – egy eltévedt rakéta, egy feltartóztatott tartályhajó – patthelyzetből konfl
