A Japán Jegybank alelnöke, Himino arra kérte a szabályozó hatóságokat, hogy széles perspektívából tekintsenek a jövő monetáris rendszerére, hangsúlyozva, hogy a stabilitást és az interoperabilitást már a kezdetektől be kell építeni a digitális pénzügyekbe. Himino a közelmúltban elmondott beszédében kijelentette, hogy a jegybank olyan szabályozási keretrendszerek bevezetését szorgalmazza, amelyek képesek lépést tartani a gyors technológiai változásokkal anélkül, hogy széttagolnák a pénzügyi környezetet.
Miért fontos a holisztikus megközelítés
Himino azzal érvelt, hogy a töredezett szabályok nem fognak működni, ahogy a digitális valuták, a tokenizált eszközök és az új fizetési rendszerek elszaporodnak. Ehelyett egy összehangolt stratégiát szorgalmazott, amely mindenre kiterjed az elszámolási infrastruktúrától az adatszabványokig. Célja – mondta –, hogy a különböző digitális pénzügyi platformok kommunikálni tudjanak egymással, és hogy az egész rendszer ellenálló maradjon stresszhelyzetben.
Japán aktív tesztterep volt a központi banki digitális valuta kísérletek számára, és a Japán Jegybank már magáncégekkel közös pilotprojekteket is futtatott. Himino megjegyzései arra utalnak, hogy a jegybank el akarja kerülni a nemzeti szabályozások szövevényét, amely lassíthatja a határokon átnyúló tranzakciókat, vagy kiskapukat teremthet.
A stabilitás az első
Bár az interoperabilitás fontos, Himino egyértelművé tette, hogy a stabilitás a nem alkuképes alapkövetelmény. Rámutatott a kriptopiacok közelmúltbeli volatilitására és egyes stabilcoinok összeomlására, mint bizonyítékra, hogy a szabályozatlan digitális pénzügyek alááshatják az egész rendszerbe vetett bizalmat. Egy holisztikus keretrendszernek – mondta – egyértelmű szabályokat kell felállítania a tartalékfedezetre, a közzétételre és a kockázatkezelésre vonatkozóan.
Himino alelnök nem jelentett be konkrét új intézkedéseket vagy határidőket. De megjegyzései összhangban vannak a központi bankok világszerte tapasztalható szélesebb körű törekvésével a digitális pénzügyi szabályok összehangolására – különösen, ahogy az olyan magánszektorbeli kezdeményezések, mint a Facebook Diem (már megszűnt) és a különböző tokenizációs projektek egyre nagyobb teret nyernek.
Az interoperabilitás mint kulcscél
A Japán Jegybank számára az interoperabilitás azt jelenti, hogy a digitális jen kísérletek zökkenőmentesen együttműködjenek a meglévő fizetési hálózatokkal és a külföldi digitális valutákkal. Himino hangsúlyozta, hogy a műszaki szabványokról korán meg kell állapodni, mielőtt a különböző rendszerek rögzülnének. Ellenkező esetben – figyelmeztetett – a jövő monetáris rendszere még széttagoltabb lehet, mint a mai.
Az alelnök holisztikus megközelítésre irányuló felhívása az adatkezelésre is kiterjed. Ahogy a digitális fizetések hatalmas mennyiségű tranzakciós adatot generálnak, a szabályozóknak dönteniük kell arról, hogy ki birtokolja ezeket az adatokat, hogyan osztják meg, és hogyan védik a magánéletet. Himino azt javasolta, hogy ezeket a kérdéseket ugyanazon átfogó keretrendszeren belül kell kezelni.
A beszéd után nem várható azonnali szakpolitikai változás a Japán Jegybank részéről. A jegybank azonban még idén közzé kíván tenni egy jelentést a digitális jennel kapcsolatos kísérleteiről. Ez a dokumentum valószínűleg tükrözni fogja majd Himino által felvázolt holisztikus gondolkodást – és konkrétabb útmutatást nyújthat a Japánban működő bankok és fintech cégek számára.
