Az amerikai szenátus félretette a Clarity Act-et, a kriptovaluták szabályozásának egyik kulcsfontosságú törvényjavaslatát, hogy helyet csináljon egy Oroszország elleni szankciócsomagnak és több Trump-jelölésnek. John Thune szenátusi vezető ezeket a tételeket helyezi előtérbe, így a kriptotörvényről szóló szavazás valószínűleg csak a jövő héten várható. Ez alig néhány napot hagy az augusztus 8-i szünet előtt.
Zsúfolt szenátusi program
Thune döntése a zsúfolt üléstermi menetrendet tükrözi. Az orosz szankciókról szóló törvényjavaslat kétpárti prioritás, és több Trump-jelölés megerősítése is függőben van. Mindkettő olyan időt emészt fel, amelyet a Clarity Act-re fordíthattak volna. A lépés nem meglepetés – a szenátusnak hosszú a teendőlistája –, de visszalépést jelent a kripto-szószólók számára, akik a szabályozási egyértelműséget szorgalmazzák.
Szűk időablak a szünet előtt
Az augusztus 8-i szünet közeledtével a szavazás lehetősége gyorsan szűkül. Ha a törvényjavaslat ezen a héten nem kerül napirendre, valószínűtlen, hogy a képviselők távozása előtt elfogadják. Ez szeptemberre tolhatja a döntést, amikor a naptár még zsúfoltabb lesz a költségvetési viták és más kötelező tételek miatt. Az időzítés nem kedvez egy olyan iparágnak, amely évek óta vár a világos szabályokra.
Mit kíván elérni a Clarity Act
A törvényjavaslat célja, hogy a digitális eszközök számára egyértelműbb szabályozási keretet biztosítson – olyat, amelyet a tőzsdék, a kibocsátók és a befektetők is kérnek. Támogatói szerint meghatározná a SEC és a CFTC közötti hatásköröket, és iránymutatást adna a tokenprojektek számára. Enélkül az iparág továbbra is jogi szürkezónában marad, ami végrehajtási intézkedésekhez és bizonytalansághoz vezet.
A késlekedés nem öli meg a törvényjavaslatot, de próbára teszi a lendületét. Thune irodája nem közölte, hogy a szenátus mikor térhet vissza rá. A kripto-lobbisták most az órát figyelik – és remélik, hogy a szünet nem válik végleges szüneteltetéssé.
