Irán csütörtökön kora reggel támadásokat indított kuvaiti és jordániai katonai támaszpontok ellen, néhány órával azután, hogy az amerikai légicsapások eszkalálták a konfliktust a térségben. A csapások jelentős kiszélesedését jelentik az összecsapásnak, mivel két olyan országot értek, amelyek korábban nem vettek részt közvetlenül az ellenségeskedésben.
A támadások és azonnali hatásuk
A térségből érkező jelentések szerint az iráni erők legalább három katonai létesítményt támadtak Kuvaitban és kettőt Jordániában. A célba vett támaszpontokat amerikai és koalíciós személyzet használja. Az áldozatok számáról nincs pontos információ, de a helyi hatóságok megerősítették, hogy az infrastruktúrában károk keletkeztek. A támadások közvetlen válaszul érkeztek az amerikai légicsapásokra, amelyek korábban a héten több iráni parancsnokot öltek meg.
Kuvait és Jordánia is elítélte a csapásokat. Kuvait külügyminisztériuma a szuverenitás „súlyos megsértésének” nevezte azokat. Jordánia a legmagasabb fokú készültségbe helyezte hadseregét. Egyik ország sem jelentette be, hogy megtorlást tervezne, de a helyzet feszült.
Diplomáciai következmények és a nukleáris megállapodás bizonytalansága
Az eszkaláció tovább bonyolítja az amúgy is törékeny diplomáciai erőfeszítéseket, beleértve a 2015-ös nukleáris megállapodás felélesztésének reményét is. A tárgyalások hónapok óta holtponton voltak. Most, hogy közvetlen támadások értek két amerikai szövetségest, a megegyezés útja még szűkebbnek tűnik. Az európai közvetítők frusztrációjuknak adtak hangot, az Egyesült Államok pedig jelezte, hogy nem folytat tárgyalásokat, amíg támadások érik.
Irán vezetése önvédelemként állította be a csapásokat, de a lépés tovább szigeteli az országot. A nukleáris megállapodás fennmaradó aláírói – Kína, Oroszország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – nyomás alatt állnak, hogy reagáljanak. Bármilyen új szankció vagy katonai fellépés közelebb sodorhatja a térséget egy szélesebb körű háborúhoz.
Piaci idegesség és regionális instabilitás
Az olajárak több mint 4%-kal emelkedtek a reggeli kereskedésben az ellátási zavaroktól való félelem miatt. A Hormuzi-szoros, a globális olajszállítás kritikus pontja, a konfliktusövezet közelében található. A befektetők biztonságos menedékekbe, például aranyba és amerikai államkötvényekbe menekítették tőkéjüket. Az Öböl-térség tőzsdéi éles csökkenést szenvedtek el.
A támadások növelik a szélesebb körű proxy-háború kockázatát is. Irán régóta használ szövetséges milíciákat a Közel-Keleten. Az, hogy közvetlenül – nem pedig proxykon keresztül – csapott le Kuvaitra és Jordániára, jelentős eltérés a korábbi taktikától. Ez arra utal, hogy Teherán hajlandó eszkalálni a szokásos árnyékháborús módszerein túl.
Egyelőre a legfontosabb kérdés az, hogy az Egyesült Államok további megtorlásra készül-e, és hogy Irán folytatja-e a csapásokat. A következő lépések továbbra is bizonytalanok, miközben mindkét fél mérlegeli lehetőségeit.
