A biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a kvantumszámítógépek által a kriptográfiai rendszerekre jelentett fenyegetés idővonalát. Ez magában foglalja a legtöbb blokklánc és digitális eszköz alapját képező kriptográfiát is. Az üzenet: az iparág nem engedheti meg magának a várakozást.
Hogyan gyorsítja fel a MI a kvantumkockázatot
A kvantumfejlesztéseket nyomon követő kutatók és építők szerint a MI kulcsszerepet játszik az idővonal összenyomásában. A gépi tanulás segít optimalizálni a kvantumhiba-javítást, szimulálni a kvantumáramköröket, sőt gyorsabban azonosítani a klasszikus titkosítás sebezhetőségeit, mint a hagyományos módszerek. Ami korábban távoli, elméleti kockázat volt, most közvetlenebbnek tűnik.
Nem arról van szó, hogy holnap működő kvantumszámítógépünk lesz. Hanem a fejlődés üteméről. A MI-eszközök gyakorlatilag megsokszorozzák azoknak a kísérleteknek és finomításoknak a számát, amelyeket a kutatók egy adott hónapban elvégezhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy kriptográfiai szempontból releváns kvantumszámítógép mérföldköve évekkel korábban elérhető, mint a korábbi becslések.
Mit jelent ez a kriptó számára
A bitcoin, az ethereum és a legtöbb más nyilvános blokklánc esetében a kockázat egyértelmű: az elliptikus görbe digitális aláírási algoritmus (ECDSA) és a SHA-256 egyaránt sebezhető Shor algoritmusával, illetve Grover algoritmusával szemben. Egy kellően erős kvantumgép képes lehet privát kulcsokat származtatni nyilvános kulcsokból, vagy aláásni a bányászati bizonyítékokat. Az idővonal eltolódása arra kényszeríti a projekteket, hogy most kezdjenek el gondolkodni a posztkvantum-frissítéseken, ne egy évtized múlva.
Néhány fejlesztő már elkezdett kísérletezni rácsalapú aláírásokkal és hash-alapú sémákkal. De a tágabb ökoszisztéma – tőzsdék, tárcák, okosszerződés-platformok – lassan cselekszik. Ez a figyelmeztetés emlékeztető arra, hogy az óra gyorsabban ketyeg, mint sokan gondolták.
Szélesebb körű biztonsági újragondolás
A szakértők nem csak a blokkláncok miatt aggódnak. Azt mondják, hogy a gyorsulás a digitális biztonság átfogó újragondolását kényszeríti ki a pénzügyek, a kommunikáció és az infrastruktúra területén. Az olyan kriptográfiai szabványokat, mint az AES és az RSA, mindenhol használják. A kvantumrezisztens algoritmusokra való átállás évekig tart, és az átmenet nem történhet meg egyik napról a másikra.
Ezért kezdenek odafigyelni a szabályozók és a szabványügyi testületek. Az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete (NIST) már kiválasztott több posztkvantum-algoritmust a szabványosításhoz. De a széles körű elfogadás hatalmas koordinációs probléma marad. A MI szerepe a kvantumfenyegetés felgyorsításában csak növeli a sürgősséget ezen erőfeszítés mögött.
Nincs meghatározott határidő, de a beszélgetés változik. Számíthatunk arra, hogy a következő hónapokban több blokklánc-projekt is bejelenti kvantumkészültségi ütemtervét. A kriptóipar már átélt biztonsági ijedelmeket – a tőzsdei feltörésektől az okosszerződés-hibákig –, de ez szerkezeti jellegű. Magáról a matematikáról szól.
A megválaszolatlan kérdés: milyen gyorsan tud mozogni az ökoszisztéma, mielőtt a fenyegetés túlszárnyalja a válaszlépéseket? Erre a kérdésre a tények még nem adnak választ. De a figyelmeztetés világos.
