A CertiK blokklánc-biztonsági cég jelentése szerint egy A7A5 nevű, orosz rubelhez kötött stabilcoin több mint 110 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le indulása óta. Ez a volumen, amely néhány nagy globális fizetési hálózat forgalmával vetekszik, új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a szankcionált entitások hogyan használhatják a digitális valutákat a nyugati pénzügyi korlátozások kijátszására.
Mit mutatnak a megállapítások
A CertiK elemzése nyomon követte az A7A5 láncon belüli aktivitását, amely egy olyan token, amelyet 1:1 arányú rubelhez kötöttség fenntartására terveztek. A cég szerint a stabilcoin több mint 110 milliárd dollár összértékű tranzakciót dolgozott fel, ami folyamatos használatra utal annak ellenére, hogy az USA, az EU és mások szankciókat vezettek be Oroszország Ukrajna elleni inváziója után. A CertiK nem adott meg időkeretet az adatokra, és nem azonosította az átutalások mögött álló feleket.
Hogyan működik a stabilcoin
Az A7A5 egy blokklánc-platformon van kibocsátva, lehetővé téve a tulajdonosok számára, hogy rubelben denominált értéket küldjenek határokon át anélkül, hogy hagyományos banki csatornákra támaszkodnának. Ez megnehezíti a szabályozók számára az eszközök befagyasztását vagy a kifizetések blokkolását. A stabilcoin kialakítása a dollárhoz kötött tokeneket, mint az USDT vagy USDC, utánozza, de a rubelhez kötöttsége közvetlenül Oroszország valutájához kapcsolja. A CertiK jelentése nem részletezte, hogy ki üzemelteti az A7A5-öt, vagy hogyan tartják a rubeltartalékokat, így alapvető átláthatósági kérdések maradnak nyitva.
Szankciók kijátszásával kapcsolatos aggodalmak
A nyugati kormányok egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a kriptovalutákat a szankciók kijátszására lehet használni. A 110 milliárd dolláros összeg, ha pontos, jelentős csatornát jelentene a pénz Oroszországba és onnan történő mozgatására. A tényleges hatás azonban nehezen mérhető. Ugyanaz a tranzakció többször is számolható, ha több tárcán halad át, és a volumen egy része automatizált kereskedésből vagy arbitrázsból származhat, nem csak szankciók kijátszására irányuló tevékenységből. A CertiK jelentése nem bontja le a tranzakciók típusait.
A stabilcoin létezése önmagában nem sérti a szankciókat; a kérdés az, hogy ki használja és mire. Ha orosz bankok, oligarchák vagy állami tulajdonú vállalatok támaszkodnak az A7A5-re a pénzmozgatáshoz, az jogi lépéseket vonhat maga után. Eddig egyetlen szabályozó sem nevezte meg nyilvánosan a tokent, és nem tett lépéseket annak blokkolására.
Mi következik ezután
A CertiK adatai valószínűleg felkeltik az amerikai és európai pénzügyminisztériumok és pénzügyi hírszerző egységek figyelmét. Rávehetik a blokklánc-elemző cégeket részletesebb adatok szolgáltatására, vagy idézéseket küldhetnek azoknak a tőzsdéknek és tárcaszolgáltatóknak, amelyek kapcsolatba lépnek az A7A5-tel. A stabilcoin üzemeltetői nem kommentálták a jelentést, a CertiK pedig közölte, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a hálózatot. Az, hogy a 110 milliárd dolláros összeg konkrét szabályozói intézkedéseket eredményez-e – vagy csak növeli a bizonyítékok halmát arra, hogy a kriptoszankciók szivárognak –, továbbra is nyitott kérdés marad.
