Az Egyesült Államok katonai csapásokat hajtott végre iráni katonai célpontok ellen – erősítette meg Marco Rubio külügyminiszter, miközben a két ország közötti tárgyalások a befejezéshez közelítenek. A katonai akció és a diplomácia párhuzamos alkalmazása destabilizálhatja a globális olajpiacokat, ami hullámokat küldhet az inflációba és a jegybankok világszerte alkalmazott politikájába.
Mit erősített meg Rubio
Rubio megerősítése nem tartalmazott részletes ütemtervet vagy a célpontok teljes listáját. A csapásokat iráni katonai eszközök ellen irányulóként jellemezte, de nem pontosította, hogy az akciók egyszeri jellegűek-e, vagy egy szélesebb körű hadjárat részei. A megerősítés éppen akkor érkezett, amikor a diplomáciai tárgyalások – amelyek hónapok óta tartanak – úgy tűnik, a végső szakaszba lépnek.
Miért éppen most történtek a csapások
A csapások időzítése, amely ennyire közel esik egy esetleges megállapodáshoz, kérdéseket vetett fel: vajon a katonai akció nyomásgyakorlásra szolgál, vagy tartalék terv, ha a tárgyalások elakadnak? Rubio nem kapcsolta össze közvetlenül a csapásokat a tárgyalásokkal, de a szinte egyidejű fejlemények szándékos stratégiára utalnak. A Fehér Ház még nem adott ki külön nyilatkozatot, így az elemzők Rubio szavaiból próbálnak kiindulni.
Az olajpiaci kockázat
Az olajpiacok hírhedten érzékenyek a közel-keleti konfliktusokra. Irán jelentős termelő, és exportjának vagy a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózásának bármilyen zavara szűkítheti a kínálatot. Még az azonnali zavar nélkül is a bizonytalanság önmagában árfelhajtó hatású lehet. A tartós áremelkedés hozzájárul a szélesebb inflációhoz, amelyet a jegybankok a világjárvány utáni kiugró magassága óta is nehezen tudnak kordában tartani. A katonai akció és a diplomácia – egy kiszámíthatatlan kombináció – még nehezebbé teszi a kereskedők számára a kockázat árazását.
Hogyan reagálhatnak a jegybankok
A jegybankok, különösen a Federal Reserve és az Európai Központi Bank, az elmúlt két évet azzal töltötték, hogy az inflációt a célértékre csökkentsék. Egy újabb olajsokk megnehezítené ezt az erőfeszítést. Ha az árak emelkednek, a jegybankok kénytelenek lehetnek tovább magasan tartani a kamatlábakat, vagy akár ismét emelni azokat. Ez lassíthatja a gazdasági növekedést. Az időzítés különösen kínos: sok jegybank már jelezte, hogy az év későbbi részében kamatcsökkentés lehetséges. Most ezek a tervek felfüggesztésre kerülhetnek.
A teljes hatás attól függ, hogy meddig tartanak a csapások, Irán megtorlást alkalmaz-e, és hogy a diplomáciai út valóban megállapodáshoz vezet-e. Rubio nem adott ütemtervet a tárgyalásokra, és nem jelezte, hogy a befejezett megállapodás hogyan nézne ki. Egyelőre a piacok várnak – a jegybankok pedig figyelmesebben figyelik az olajár tickerét, mint egy héttel ezelőtt.
