Miért fontos most az egyértelműség
Az intézményi befektetők évek óta hangoztatják, hogy világos szabályokra van szükségük, mielőtt mélyen belemerülnének a kriptóba. Az USA eddig államonként eltérő engedélyezési rendszer, kétértelmű SEC-iránymutatások és egymásnak ellentmondó bírósági döntések szövevénye volt. Ezen a héten egyre több jel mutat arra, hogy a törvényhozók és a szabályozók egy összefüggőbb szövetségi keretrendszer felé haladnak. Ez a váltás olyan szereplők beáramlását indíthatja el, akik eddig jogi fedezetre vártak, hogy digitális eszközöket tarthassanak a mérlegükben.
Az egyik legnagyobb nyertese ennek az USD stabilcoinok lennének. Ha az USA hivatalosan is elismeri őket legitim fizetési infrastruktúraként, globális belépővé válnak a dollár alapú kriptoaktivitásokhoz. Ez erősíti a dollár szerepét a digitális gazdaságban – ami a Pénzügyminisztérium és a Federal Reserve számára is prioritás. A bökkenő az, hogy a stabilcoinok csak akkor működnek, ha a tőke az USA ökoszisztémájában marad.
A hozamszabályok okozta ellenszél
Itt lép be a második erő. Az amerikai szabályozók egyre szigorúbbak abban, hogy mi számít megengedett hozamterméknek, különösen a bankok és a regisztrált befektetési tanácsadók számára. A szigorúbb szabályok célja a lakossági befektetők védelme a kockázatos ígéretektől, de egyúttal korlátozzák az intézmények által ügyfeleiknek kínálható hozamokat is. Ha egy amerikai alap csak 2-3%-ot kínálhat egy kriptoalapú terméken, egy 6-8%-ot ígérő ázsiai tőzsde hirtelen nagyon vonzóvá válik.
A tőke már most is mobilis. Ha az USA megnehezíti a hazai hozamszerzést, a pénz megtalálja az útját Szingapúrba, Hongkongba vagy Dubaiba – olyan helyekre, ahol a szabályozók aktívan udvarolnak a kriptocégeknek egyértelműbb és kedvezőbb szabályokkal. Az időzítés nem ideális: épp amikor az USA megpróbálja bevonzani az intézményeket, a saját hozamkorlátozásai azonnal ki is löki őket.
Stabilcoinok kontra tőkeáramlás
A két dinamika közötti feszültség valós. Az USD stabilcoinok akkor virágoznak, ha a dollár a preferált alapvaluta a globális kriptokereskedelemben. De ha az intézményi tőke ázsiai helyszínekre vándorol, ezek a kereskedések nem feltétlenül amerikai szabályozású tőzsdéken vagy amerikai stabilcoin-kibocsátókon keresztül bonyolódnak. A szabályozási egyértelműség, amelynek a kriptodollárokat itthon kellett volna tartania, épp ellenkező hatást válthat ki, ha a hozamszabályok nincsenek összhangban.
Egyes piaci szereplők már figyelik, hogy az USA módosítja-e hozamszabályait a versenyképesség megőrzése érdekében. Mások szerint a legvalószínűbben beáramló intézményi tőke – nyugdíjalapok, alapítványok – nem ugyanúgy hajszolja a hozamot, mint a hedge fundok. Ők először biztonságot és megfelelést akarnak, a hozam csak másodlagos. E számukra a szabályozási egyértelműség felülírhatja a hozamkülönbségeket.
Mire figyeljünk idén nyáron
A következő hónapok eldöntik a történetet. Egy konkrét szövetségi kriptotörvény vagy az SEC és a CFTC közös nyilatkozata egyértelmű jelzés lenne. A hozamok oldaláról a Pénzügyminisztérium következő féléves tervezete és a banki szabályozók új szabályjavaslatai lesznek fontosak. Ha az USA gyorsan lép az egyértelműség terén, de lassan lazít a hozamkorlátokon, a tőke ázsiai áramlása felgyorsulhat. Ha sikerül egyensúlyt találnia, az intézményi hullám végre
