Svájc a világbajnokságra készülve egyik legismertebb alakja nélkül vág neki a tornának. Xherdan Shaqiri, a kreatív középpályás, aki több mint egy évtizede volt a nemzeti csapat meghatározó tagja, nem lesz a pályán. Távolléte alapvető újragondolásra készteti a csapat taktikáját – mind a támadójátékban, mind az öltözői dinamikában.
Mit adott Shaqiri
Shaqiri technikai tudása és tapasztalata központi szerepet játszott Svájc játéktervében. Képes volt egyetlen passzal vagy váratlan futással feltörni a tömör védekezést. A pontrúgásoknál nyújtott teljesítménye megbízható gólveszélyt jelentett a csapat számára. Ugyanilyen fontos volt, hogy jelenléte a pályán gyakran magára vonta a védők figyelmét, ezzel teret teremtve a társaknak. E gravitációs erő nélkül a stábnak új módokat kell találnia a helyzetek kialakítására.
Shaqiri emellett stabilizáló erőként hatott a nagy nyomás alatti pillanatokban. Több mint száz válogatottsága és nagy meccseken szerzett tapasztalata lehetővé tette, hogy lecsillapítson egy heves támadást, vagy inspiráljon egy felzárkózást. Ez az érzelmi horgony is eltűnt.
Taktikai kiigazítások előtt
Svájc valószínűleg rugalmasabb formációra vált a kompenzálás érdekében. A 4-2-3-1-es felállás helyett, amelyben Shaqiri gyakran a középső irányító szerepét töltötte be, a csapat két csatárt vethet be, vagy jobban támaszkodhat a felívelő szélső védőkre. A középpályának nagyobb kreatív felelősséget kell vállalnia. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy fiatalabb játékosok – akik még nem bizonyítottak nemzetközi szinten – kapnak lehetőséget, hogy betöltsék azokat a szerepeket, amelyek korábban Shaqirié voltak.
A stábnak a pontrúgás-variációkat is újra kell gondolnia. Shaqiri volt a legfőbb rúgó. Most a csapatnak új első számú opciót kell találnia a szabadrúgásoknál és szögleteknél. Ezek a részletek döntőek lehetnek a szoros meccseken.
Vezetői űr
Shaqiri nemcsak játékos volt, hanem tapasztalt hang az öltözőben. Távollétével a csapat vezetői struktúrája bizonytalanabbá vált. Más tapasztalt játékosoknak kell növelniük befolyásukat. A csapatkapitányság még nagyobb súlyt kaphat. Új vezetők emelkedhetnek ki, de ez a folyamat időt vesz igénybe – olyan időt, amivel Svájc nem biztos, hogy rendelkezik a torna kezdete előtt.
A csapat dinamikája már most változik. A játékosok, akik korábban Shaqirire hagyatkoztak a labdával, mostantól kénytelenek bízni magukban. Ez lehetőség a fejlődésre, de bizonytalanság forrása is.
Svájc első világbajnoki mérkőzése lesz az igazi próbatétel. Addig a barátságos meccsek és edzőtáborok mutatják meg, ki lép előre. A válasz valószínűleg nem taktikai rajzokból fog kiderülni – hanem a pályán.
