Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be az iráni Nobitex, a legnagyobb helyi kriptovaluta-tőzsde, valamint három másik iráni platform – a Wallex, a Bitpin és a Ramzinex – ellen, egy új, 'Gazdasági Harag' névre keresztelt szankcióérvényesítő kampány részeként. A kedden meghozott intézkedés olyan cégeket céloz, amelyek a minisztérium szerint lehetővé tették iráni szervezetek és magánszemélyek számára, hogy digitális eszközök segítségével megkerüljék az amerikai szankciókat.
Kiket sújt a szankció
A Nobitex uralja Irán kriptopiacát. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy riált váltsanak bitcoinra, etherre és tetherre, és régóta kapuként szolgál az irániak számára, akik az ország omladozó bankrendszerén kívül szeretnének értéket tartani. A Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) a Wallexet, a Bitpint és a Ramzinexet is felvette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok (SDN) listájára. A Wallex egy másik nagy tőzsde; a Bitpin és a Ramzinex kisebbek, de továbbra is aktívak a peer-to-peer szegmensben.
Célpont: bármilyen dolláralapú vagy kriptotranzakció, amely ezeket a platformokat érinti. Amerikai személyek számára mostantól tilos üzletelni velük, és minden, az USA-hoz köthető eszközüket befagyasztják.
A 'Gazdasági Harag' elnevezés
A Pénzügyminisztérium egy új arculatot – a 'Gazdasági Haragot' – alkalmaz egy olyan kampányhoz, amely kifejezetten a kriptovalután keresztüli szankciókijátszás visszaszorítására irányul. Nem ez az első alkalom, hogy az USA iráni kriptocégek ellen lép fel. Az OFAC korábban már szankcionált az iráni hadsereghez köthető magánszemélyeket és bányászati műveleteket. Ez azonban a legátfogóbb akció, amely kifejezetten a tőzsdéket célozza.
Az intézkedés azt jelzi, hogy a Biden-adminisztráció – mostani utolsó évében – a kripto-leágazásokat a szankciós rendszer tartós sebezhetőségének tekinti. Irán gazdaságát évek óta súlyos amerikai és európai korlátozások sújtják. Az ország a kriptobányászat és -kereskedelem felé fordult, hogy devizához jusson és megkerülje a pénzügyi elszigeteltséget.
Mi várható ezután
A Nobitex és a többi tőzsde gyakorlatilag el van vágva a globális pénzügyi rendszertől. Nem fognak tudni üzletelni amerikai bankokkal, és bármely levelezőbank, amely hozzányúl a pénzeszközeikhez, saját OFAC-problémákat kockáztat. Az iráni kereskedők számára a közvetlen hatás valószínűleg drágább árfolyamrés és hosszabb várakozás lesz a pénz kriptóba vagy onnan való mozgatásakor. Néhányan már most igyekezhetnek kivenni pénzüket a tőzsdékről, mielőtt a szankciók teljesen életbe lépnek.
A Pénzügyminisztérium még nem jelentett be konkrét büntetéseket vagy pénzbírságokat. Az SDN-lista azonban azt jelenti, hogy a cégek amerikai joghatóság alá tartozó eszközei – ha vannak ilyenek – befagyasztásra kerülnek. És bárki, aki továbbra is üzletel velük – akár tudatosan, akár nem – jogi eljárással nézhet szembe. Ebbe beletartoznak a külföldi tőzsdék is, amelyek esetleg ezekről a platformokról származó megbízásokat dolgoztak fel.
A 'Gazdasági Harag' kampány egyelőre figyelmeztetés. Az USA egyértelművé teszi: ugyanolyan szorosan figyeli a kriptocsatornákat, mint a hagyományos banki csatornákat.
