Az Amerikai Egyesült Államok és Irán közötti legújabb nukleáris tárgyalási forduló megtorpant, mivel a két fél nem tudta áthidalni a szakadékot Teheránnak a dúsítási jogok fenntartásához való ragaszkodása miatt. A megfeneklés veszélyezteti a hónapokig tartó gondos diplomáciát, és fokozhatja a feszültséget a Közel-Keleten.
Mi hiúsította meg a tárgyalásokat
A vita tárgya Irán azon követelése, hogy urándúsító programját nagyrészt érintetlenül hagyja – ezt az álláspontot az USA régóta vörös vonalként utasítja el. A dúsítási technológia felhasználható atomerőművi üzemanyag előállítására – vagy magasabb tisztaság esetén fegyverekhez is. A tárgyalók az eredeti 2015-ös megállapodás összeomlása óta próbálják korlátozni Irán dúsítási kapacitását, de a legutóbbi forduló nem hozott előrelépést. A megbeszéléseket ismerő tisztviselők a hangulatot „jégkorszakinak” nevezték, mielőtt a két fél eltávozott anélkül, hogy újabb időpontot tűztek volna ki a folytatásra.
Irán álláspontja továbbra is szilárd
Teherán következetesen azzal érvel, hogy a dúsítás szuverén jog az Atomsorompó-szerződés alapján. Az iráni kormány szerint erre a képességre békés célokból van szüksége, és nem áll szándékában azt fegyverkezésre használni. Ezt az álláspontot azonban Washington és európai szövetségesei szkepticizmussal fogadják, akik Irán múltbeli titkos dúsító létesítményeire hivatkoznak a bizalmatlanság indokaként. A tárgyalások befagyásával Irán tovább bővítette dúsított uránkészletét – ez a lépés tovább nehezíti bármely jövőbeli megállapodást.
Lehetséges következmények a régióra
A megfeneklett tárgyalások nem légüres térben zajlanak. A sikertelenség vagy határozatlan szünet megerősítheti a szélsőségeseket mindkét oldalon. A Közel-Keleten az Öböl-államok és Izrael egzisztenciális fenyegetésként tekint egy nukleáris képességekkel rendelkező Iránra. Ha a diplomáciai csatornák bezárulnak, megnő a téves számítás vagy a titkos műveletek kockázata. A regionális biztonsági dinamika már most is törékeny a Jemenben, Szíriában és Irakban folyó proxy-konfliktusok évei után. A diplomáciai vákuum Oroszországnak és Kínának is nagyobb befolyást adhat a régióban, mivel továbbra is gazdasági és katonai kapcsolatokat ápolnak Teheránnal.
Globális diplomáciai hullámhatások
A Közel-Keleten túl a patthelyzet bonyolítja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló szélesebb nemzetközi erőfeszítéseket is. Más országok figyelik, hogy az USA képes-e tárgyalni a dúsítás korlátozásáról, vagy a 2015-ös keretrendszer végleg halott-e. Az eredeti megállapodás európai aláírói – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – próbáltak megmenteni valamit, de az USA–Irán kapcsolat nélkül lehetőségeik korlátozottak. Az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a NAÜ figyelmeztetett, hogy az iráni létesítményekhez való hozzáférése csökken, ami megnehezíti az ellenőrzést.
A kérdés most az, hogy bármelyik fél hajlandó-e enyhíteni álláspontján, mielőtt a holtpont visszafordíthatatlanná válik. Még nem ütemeztek be új tárgyalásokat, és mindkét főváros jelezte, hogy kész kivárni a másikat. Minél tovább tart a patthelyzet, annál inkább meg kell majd élnie a régióban – és a világban – a következményeket.
