Thaiföld kormánya sürgősségi hitelfelvételt hagyott jóvá pénzügyeinek megerősítésére, miközben az USA, Izrael és Irán közötti konfliktus felkavarja a globális olajpiacokat. Az e héten bejelentett lépés rávilágít arra, hogy az energiaimportáló országok mennyire kiszolgáltatottá válnak, amikor a geopolitikai sokkok az olajárakat az egekbe repítik.
Miért húzta meg a ravaszt Bangkok
Thaiföld energiaellátásának nagy részében importált olajra támaszkodik. Mivel a Brent nyersolaj ára több mint 8%-ot ugrott a legutóbbi eszkaláció óta, az ország importszámlája gyorsan nő. A sürgősségi hitelfelvétel – amelyet a pénzügyminisztérium szerint a költségvetési hiányok fedezésére és az üzemanyag-támogatások stabilizálására használnak – közvetlen válasz erre a nyomásra. A tisztviselők nem hozták nyilvánosságra a teljes összeget, de a felhatalmazás lehetővé teszi a kormány számára, hogy szükség esetén a hazai és nemzetközi piacokról is merítsen.
Az időzítés kényes. Thaiföld gazdasága már korábban is lassult, az export gyenge volt, a turizmus pedig egyenetlenül állt helyre. Az olajárak tartós megugrása növelheti a folyó fizetési mérleg hiányát, és az inflációt a jegybank célzónája fölé lökheti. A jóváhagyás lehetővé teszi Bangkok számára, hogy gyorsan cselekedjen, ahelyett, hogy megvárná a válság kitörését.
Az energiaimportálók sebezhetősége
Thaiföld nincs egyedül. Ázsiában szerte azok az országok, amelyek több olajat vásárolnak, mint amennyit termelnek, idegesen figyelik a konfliktust. Japán, Dél-Korea, India és a Fülöp-szigetek mind hasonló kitettséggel szembesülnek. Amikor a Hormuzi-szoros vagy a kulcsfontosságú ellátási útvonalak megzavarodnak, ezeknek az országoknak kevés alternatívájuk marad a stratégiai tartalékok felhasználásán vagy a devizatartalékok elégetésén kívül.
Thaiföld számára a sürgősségi hitelfelvétel egy puffert jelent, de nem megoldást. Az ország a régió egyik legalacsonyabb nyersolaj-tartalékával rendelkezik – körülbelül 50 napnyi nettó importtal, szemben Japán 180 napjával. Ez kevés mozgásteret hagy, ha a konfliktus elhúzódik. A bangkoki elemzők rámutatnak, hogy a hitelfelvétel csak időt nyer; nem csökkenti az olajkeresletet és nem diverzifikálja az ellátást.
A globális nyersolaj-kereskedők már most beáraznak egy kockázati prémiumot. Az USA szigorítja az iráni olajra vonatkozó szankciókat, miközben Izrael csapásokkal fenyegetőzik iráni infrastruktúrára. Az Arab-tengeren áthaladó tankerforgalom bármilyen megszakítása közvetlenül érintené az ázsiai finomítókat. Thaiföld lépése azt jelzi, hogy a kormányok hónapokra, nem hetekre számítanak magas olajárakra.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint Ázsia fejlődő gazdaságai teszik ki a globális olajkereslet-növekedés nagyjából egyharmadát. Ha hitelfelvételbe kezdenek az energiaköltségek fedezésére, az megterhelheti a szuverén hitelprofilokat, és más feltörekvő piacok számára is megemelheti a hitelfelvételi költségeket. Thaiföld jóváhagyása egy konkrét példa erre a láncreakcióra.
A megválaszolatlan kérdés
Az igazi próbatétel akkor jön el, ha az olaj ára az év hátralévő részében 90 dollár fölött marad hordónként. Bangkok nem jelentett be új energiamegtakarítási intézkedéseket vagy támogatási reformokat. A hitelfelvételi felhatalmazás egy átmeneti megoldás – de nyitva hagyja a kérdést, hogy Thaiföld elkerülheti-e a mélyebb gazdasági fájdalmat, ha a konfliktus kiszélesedik. A pénzügyminisztérium a jövő hónapban teszi közzé a frissített költségvetési előrejelzéseket, amelyekből kiderül majd, mennyibe kerül az olajsokk a költségvetésnek.
