Mit tesz a GENIUS Act?
A törvényjavaslat engedélyezési és tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára. Azonban úgy van kialakítva, hogy a pályát a nagyok felé billentse. A kisebb szereplők magasabb megfelelési költségekkel szembesülnének, míg a jól tőkésített cégek – gondoljunk a nagy fizetési társaságokra és kriptoplatformokra – egyetlen szövetségi rezsim alatt gyorsan növekedhetnek. A törvényjavaslat támogatói szerint a cél az, hogy a dollárhoz kötött stabilcoinok legyenek az alapértelmezett eszközök a határon átnyúló fizetésekben és a decentralizált pénzügyekben, ezzel biztosítva az amerikai államkötvények iránti keresletet tartalékként.
Ez a tartalékkövetelmény kulcsfontosságú. Minden stabilcoin-dollár mögött készpénznek vagy rövid lejáratú államkötvénynek kell állnia. Ha a GENIUS Act elfogadásra kerül, az elemzők a kibocsátók általi államkötvény-vásárlások megugrására számítanak, ami tovább szorosabbra fűzi a digitális dollárok és az amerikai szuverén adósság közötti kapcsolatot.
Harc a de-dollarizáció ellen digitális dollárokkal
Az időzítés nem véletlen. Kína, Oroszország és más nemzetek alternatív fizetési rendszereket építenek ki, és nem dollárban bonyolítják kereskedelmi elszámolásaikat. Az USA továbbra is dominál a globális tartalékokban és a kereskedelem számlázásában, de a dollár aránya a központi banki tartalékokban az elmúlt évtizedben csökkent. A gondolatmenet szerint a stabilcoinok kiterjeszthetik a dollár hatókörét a digitális gazdaságra – különösen azokban az országokban, ahol gyenge a helyi valuta, vagy korlátozott a hozzáférés az amerikai bankokhoz.
Azáltal, hogy megkönnyíti a dollárral fedezett tokenek tartását és átutalását, a GENIUS Act új életet lehelhet a zöldhasúba azokon a piacokon, ahol a hagyományos bankrendszer nem tartott lépést. A törvényjavaslat nem említi név szerint a de-dollarizációt, de támogatói közvetlen válasznak tekintik erre a fenyegetésre.
Globális kötvénypiaci következmények
Egy kevésbé nyilvánvaló hatás: a törvényjavaslat átalakíthatja az USA-n kívüli szuverén kötvények iránti keresletet. Ha a stabilcoin-kibocsátók nagy mennyiségben vásárolnak amerikai államkötvényeket, akkor nem európai, japán vagy feltörekvő piaci adósságot vásárolnak. Ez a váltás felnyomhatja az amerikai kötvényárakat, miközben nyomást gyakorol a hozamokra máshol. A pontos hatás attól függ, milyen gyorsan nő a stabilcoinpiac, de az irány egyértelmű – több dollárhoz kötött eszköz több dollárt jelent az amerikai állampapírokba.
A nagy kibocsátók már most pozícionálják magukat. Számos kriptocég bejelentette, hogy a végső jogszabály elfogadása előtt elindítja vagy bővíti dollár-stabilcoinjait. Arra fogadnak, hogy a GENIUS Act átmegy, és hogy az új szabályok alatti elsőbbség biztosítja a piaci részesedést.
A GENIUS Act-nek még át kell mennie a bizottsági módosításokon és a szavazáson mindkét házban. A törvényhozók megosztottak abban, hogy mekkora hatalmat adjanak a szövetségi szabályozóknak az államokkal szemben, és egyes fogyasztóvédelmi csoportok attól tartanak, hogy a nagy kibocsátók előnyben részesítése koncentrálhatja a kockázatot. A Pénzügyminisztérium nem foglalt hivatalos állást, de tisztviselők jelezték, hogy támogatják a dollár szerepét erősítő stabilcoin-szabályokat.
Egyelőre a törvényjavaslat szponzorai az ülésszak vége előtti szavazásra törekednek. Az eredmény nemcsak azt határozza meg, ki bocsáthat ki stabilcoinokat – hanem azt is, hogy a dollár megtarthatja
