Singh, a kriptopolitikai elemző a héten azzal érvelt, hogy a Clarity Act — amelyet többször is az amerikai kriptopolitika fordulópontjaként emlegettek — valójában nem fogja elősegíteni az elfogadást, ha a jogalkotók nem oldják meg az ország zűrös kriptoadórendszerét is. A kritika akkor hangzik el, amikor a törvényjavaslat áthalad a Kongresszuson, és egyesek mérföldkőként ünneplik. Singh szerint ez a keretezés figyelmen kívül hagy egy alapvető hiányosságot.
Miért nem találja a célt a Clarity Act
Singh szerint a Clarity Act a digitális eszközök szabályozási besorolására összpontosít, de figyelmen kívül hagyja azt az adókezelést, amely sok potenciális résztvevőt a pálya szélén tart. Világos és ésszerű adószabályok nélkül a törvény gyakorlati hatása a mainstream elfogadásra korlátozott lesz. Singh érvelése szembemegy azzal a nagy felhajtással, amelyet a törvényjavaslat az iparág támogatói körében keltett.
A hiányzó darab: a kriptoadó-reform
Singh konkrétan rámutat, hogy a törvényjavaslatból hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek a kriptotranzakciók adózását szabályoznák — ami állandó fejfájást okoz az egyéni befektetőknek és a vállalkozásoknak egyaránt. Az IRS iránymutatásainak és jelentési követelményeinek jelenlegi szövevénye bizonytalanságot teremt. Singh szerint a tokenekre vonatkozó szabályozási egyértelműség semmit sem ér, ha az adótörvény továbbra is akadályt jelent a belépés előtt. A letéti (staking) jutalmak, a légbeszórások (airdrop-ok) és a gyakori kereskedés mind olyan szürke zónába esnek, amely elriasztja a mindennapi felhasználókat.
Mi következik a Capitol Hillen
A Clarity Act szponzorai mérföldkőként hirdették a törvényjavaslatot, de Singh figyelmeztetése egy kérdést vet fel a politikai döntéshozók számára: párosítják-e azt adóreformmal? Eddig nem jelent meg kísérő törvényjavaslat. Enélkül a törvény elmaradhat az ígéretétől. Egyelőre a vita zárt ajtók mögött folytatódik, és Singh kritikája óvatosságra int az egyébként ünnepi hangulatban.
