A Chainalysis új becslése szerint Kína legalább 176 milliárd dollárnyi kriptoaktivitást generált a 2026 júniusáig tartó 12 hónapban. A meglepő rész nem a méret. Hanem a szerkezet: az aktivitás 59,1%-a hazai peer-to-peer átutalásokon keresztül mozgott, nem tőzsdéken és más centralizált platformokon – ez 3,5-szer nagyobb arány, mint az előző időszakban.
Ez éles eltérés a legtöbb jelentős kriptopiactól, ahol a tőzsdék maradnak a fő belépési és kilépési pontok. Kína kriptogazdasága egyre inkább a felhasználók közötti közvetlen átutalásokon működik, és a stablecoinok végzik a munka nagy részét.
A stablecoin volumenek egy kis bázisról robbantak be
A hazai stablecoin fizetési aktivitás Kínában 2025 márciusa körül kezdett felgyorsulni, és 13 egymást követő hónapban nőtt hónapról hónapra. Az új havi stablecoin aktivitás körülbelül 240 millió dollárról 2025 márciusában közel 5 milliárd dollárra nőtt mintegy egy évvel később.
A növekedés a tranzakcióméretek között oszlott meg, összhangban a magánszemélyekkel és kisebb vállalkozásokkal, nem csak nagy intézményi átutalásokkal. A 100 dollár alatti volumenek 996%-kal ugrottak meg a váltás kezdete körül. A 100 és 1000 dollár közötti átutalások 1057%-kal nőttek, az 1000 és 10 000 dollár közötti aktivitás pedig 1321%-kal emelkedett.
Miért számít a P2P megoszlás
A Chainalysis egy munkahipotézist vetett fel a váltásra. 2025 márciusában Kína kiterjesztette a társadalmi hitelrendszer egyes elemeit a pénzügyekre és az online tevékenységre. A cég szerint ez felveti annak lehetőségét, hogy a szorosabb integráció arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a hagyományos fizetési csatornákon kívül bonyolítsák le tranzakcióikat.
A Chainalysis óvatosan hipotézisnek nevezte ezt, nem pedig az okozatiság bizonyítékának. A blokklánc adatok nem tudják megállapítani, hogy egy egyén miért választott egyik fizetési módot a másik helyett, és a cég ezt kifejezetten kijelentette. Az időzítés egybeesik a stablecoin gyorsulással, de ez nem bizonyíték.
Dollárok, amelyek folyamatosan mozognak
A forgalmi számok jobban elmesélik a történetet, mint a nyers volumen. A Kínában önálló letétkezelésű stablecoin-tartalékok éves forgalma 33,2-szeres volt, több mint háromszorosa a 9,3-szeres globális benchmarknak. Japán 9,9-szeres, Hongkong 6,1-szeres, Dél-Korea 5,1-szeres, Tajvan pedig 3,5-szeres értéket ért el.
A Kínához köthető tárcák átlagosan mintegy 3,1 milliárd dollárnyi stablecoint tartottak az időszakban, de 104,1 milliárd dollárt utaltak át 18,1 millió tranzakcióban. A magas forgalom azt jelenti, hogy ugyanaz a tokenkészlet ismételten visszakerült a forgalomba, ahelyett hogy tétlenül állt volna. Ez összhangban van azzal, hogy a stablecoinok működő tőkeként vagy elszámolási eszközként funkcionálnak – dollárok, amelyek megdolgoznak a fenntartásukért, ahelyett hogy porosodnának.
Az önálló letétkezelésű dollártokenek decentralizált hálózatokon és privát átutalásokon keresztül foroghatnak. Ez potenciális kihívást jelent Peking számára, mivel a stablecoinok egyre könnyebben mozgathatók hazai pénzügyi közvetítők nélkül.
Az üzleti probléma a kibocsátók számára
A stablecoin kibocsátók és kriptoszolgáltatók számára Kína nagy potenciális keresleti forrást jelent, amelyet a szabályozási korlátozások miatt nehéz közvetlenül kiszolgálni. A növekedés továbbra is offshore platformokon, OTC hálózatokon és önálló letétkezelésen keresztül mozoghat, nem pedig a hagyományos fogyasztóorientált kriptovállalkozásokon keresztül. Ez kényelmetlen helyzet: a kereslet valós, a volumen mérhető, és a szokásos terjesztési forgatókönyv nem alkalmazható.
A Chainalysis szerint a társadalmi hitel magyarázata nem bizonyított, így a következő teszt az, hogy a P2P részesedés tovább emelkedik-e, most hogy a stablecoin aktivitás már 13 egymást követő hónapja tart. Ha igen, Kína kriptogazdasága még kevésbé fog hasonlítani mindenki máséhoz.
