Ázsia-szerte a bankok rekordösszegű hitelt irányítanak a mesterséges intelligencia chipgyártásába és adatközponti projektekbe. Ez a hitelezési hullám veszélyes koncentrációt hoz létre a technológiai szektorban, és sebezhetővé teheti a teljes gazdaságokat, ha az AI-beruházási láz enyhül.
A váltás mértéke példátlan: több ország pénzintézetei olyan ütemben bővítik hitelállományukat technológiai ügyfelek felé, amely máris felveszi a versenyt a hagyományos pillérekkel, mint az ingatlan és a feldolgozóipar. A tendencia felkeltette a szabályozók és elemzők figyelmét, akik arra figyelmeztetnek, hogy a régió pénzügyi stabilitása egyre inkább néhány AI-vezérelt iparág sorsához kötődik.
Hová áramlik a pénz
Az új hitelezés nagy része azokhoz a vállalatokhoz kerül, amelyek az AI mögötti infrastruktúrát építik és üzemeltetik: félvezetőgyárak, hiperskálás adatközpontok, valamint az ezek működtetéséhez szükséges energia- és hűtőrendszerek. Ezek a projektek tőkeigényesek, gyakran több milliárd dolláros előzetes beruházást igényelnek, és a bankok szívesen finanszírozzák őket az AI-szolgáltatások várható hosszú távú kereslete miatt.
Olyan országokban, mint Dél-Korea, Tajvan és Japán, ahol a technológiai gyártás már a gazdaság pillére, a koncentráció különösen éles. Az ottani hitelezők agresszívan udvarolnak a chipgyártóknak és adatközpont-fejlesztőknek, kedvező feltételeket kínálva és szindikált hitelekkel osztva meg a kockázatot. De ahogy egyre több bank száll be, a pénzügyi rendszer egyetlen szektorra vonatkozó kitettsége folyamatosan nő.
Miért aggódnak a szabályozók
A aggodalom nem az, hogy az AI rossz fogadás – korántsem. A probléma az, hogy mi történik, ha a fogadás rosszra fordul. Ha az AI-chipek vagy a felhőszolgáltatások iránti kereslet lassul, vagy egy jelentős szereplő meginog, a tovagyűrűző hatások súlyosak lehetnek. A nagy mennyiségű AI-kapcsolódó hitelt tartó bankok növekvő nemteljesítésekkel szembesülnének, ami a hitelezés szigorítására kényszerítené őket. Ez viszont elzárhatja a finanszírozást más iparágak elől, és recesszióba taszíthatja a gazdaságokat.
A diverzifikált hitelportfólióval ellentétben a technológiára való koncentráció azt jelenti, hogy egyetlen sokk – kereskedelmi korlátozás, technológiai visszaesés vagy a vállalati kiadások éles csökkenése – egyszerre több bankot is sújthat. A régió több jegybankja már elkezdte stressztesztelni pénzintézeteit olyan forgatókönyvekkel, amelyekben az AI-beruházások meredeken csökkennek, de az eredmények még nem nyilvánosak.
A kockázatot fokozza az ázsiai ellátási láncok összekapcsoltsága. Ha például Tajvanon lassul a chipgyártás, az gyorsan érinti a dél-koreai alkatrészgyártókat és a délkelet-ázsiai összeszerelő üzemeket. Azok a bankok, amelyek a lánc több pontjára nyújtottak hitelt, egyszerre több irányból is kitetté válhatnak.
Mi hajtja a hitelezési boomot
Több ázsiai gazdaságban az alacsony kamatlábak olcsóvá tették a hitelfelvételt, a bankok pedig bőséges betétállománnyal rendelkeznek. Ugyanakkor az AI-infrastruktúra kiépítéséért folyó globális verseny látszólag kielégíthetetlen tőkeigényt teremtett. A technológiai vállalatok, amelyek egykor kockázati tőkére vagy részvénypiacokra támaszkodtak, most bankhitelekkel finanszírozzák terjeszkedésüket, a hitelezők pedig készségesen eleget tesznek.
A kormányok is szerepet játszottak. Sok ázsiai ország támogatásokat és adókedvezményeket kínál az AI-hoz kapcsolódó projektekhez, ami gyakorlatilag csökkenti a hitelezők kockázatát. Ez arra ösztönözte a bankokat, hogy lazítsák az óvatosságot, feltételezve, hogy az állam szükség esetén támogatja az iparágat. Az ilyen támogatás azonban nem garantált, különösen, ha a költségvetések nyomás alá kerülnek.
Egyelőre a hitelezés folytatódik. A bankok erős keresletet jelentenek az AI-ügyfelek részéről, és kevés hajlandóságot mutatnak a visszafogásra. De a koncentrációs kockázat növekszik, és nem fog megjelenni a negyedéves eredményekben, amíg túl késő nem lesz. Néhány szabályozó fontolóra veszi a szektoron belüli kitettség korlátozását vagy a technológiai hitelek magasabb tőkekövetelményeit, de összehangolt intézkedést még nem jelentettek be.
Ami biztos, hogy Ázsia pénzügyi egészsége most oly módon fonódik össze az AI-boommal, ahogyan azt néhány évvel ezelőtt kevesen várták. Hogy ez okos fogadásnak vagy veszélyes buboréknak bizonyul-e, az attól függ, hogyan fejlődik a technológia – és hogy a bankoknak van-e fegyelme kezelni kitettségüket, mielőtt a zene leáll. A következő próba idén később jön, amikor több nagy adatközponti projekt indul, és véglegesíteniük kell finanszírozásukat.
